2011. április 29., péntek

Eperimádóknak: Epres tiramisu



Manapság már majdnem mindenre ráaggatják a tiramisu nevet, aminek semmi köze hozzá. Bár nincs benne kávé és nem is eredeti, de úgy érzem mindenképpen feldob, felráz ez a sütemény, ezért engedjük meg neki, hogy ezt viselje magán. A receptben szereplő mennyiség hatalmas adagra szól, nagy összejövetelekre ajánlott, előnye, hogy gyorsan elkészül, hátránya: kell bele anyag... de még senki sem panaszkodott.

Hozzávalók:
egy hatalmas tál
2kg eper
1kg epres joghurt
2nagyobb csomag babapiskóta
porcukor/méz/nádcukor
500g mascarpone
250ml tejszín


Az eper negyedét/felét - attól függ mennyi eperdarabot szeretnénk bele - vágjuk össze darabokra és tegyük félre, a többit pedig turmixoljuk össze nádcukor hozzáadásával. Sima cukrot vagy mézet is adhatunk hozzá, a lényeg, hogy kellemesen édeskés-savanykás ízt érjünk el.
Egy másik tálba öntsünk ebből a turmixból és adjuk hozzá az epres joghurt negyedét, ebben a rózsaszín keverékben fogjuk megforgatni a babapiskótákat.

A mascarponét keverjük ki a maradék joghurttal, ízesítsük mézzel vagy porcukorral - a méztől igazán kellemes íze lesz és nem kell sokat használnunk belőle - végül forgassuk bele a felvert tejszínhabot is.

Kezdődhet a rétegezés, alulra egy kevés eperturmixot tegyünk, erre jöhetnek a babapiskóták, amiket összetörhetünk vagy hagyhatunk egyben is, alaposan forgassuk meg őket a joghurtos-epres turmixban. A piskótarétegre jöhet valamennyi eper, aztán mascarponekrém aminek a tetejére szintén szórjunk epret, majd jöhet ismét egy nagy adag turmix. Folytassuk amíg van hozzávalónk, legfelülre krém kerüljön amit teleszórhatunk eperdarabokkal.

Ennek a süteménynek, ahogy az eredeti tiramisunak is, az összeérés a lényege, tehát legalább fél napra célszerű hűtőben tárolni lefóliázva. Még finomabbá tehetjük, ha mi magunk készítünk hozzá babapiskótát, amiről nemsokára teszek is fel receptet. A krémhez olasz mascarponét ajánlok.



Ugyan ki tud ennek a sütinek ellenállni? Még ő se:


2011. április 28., csütörtök

Gombás hortobágyi palacsinta, római tálban sütve

Kezdjünk egy klasszikussal, mely véleményem szerint lehet egy igazi ételköltemény, ha elegendő időt fordítunk rá, de lehet egy jellegtelen, ízetlen, maradékból előállított zsíros húspép is, félek, sokaknak már csak az utóbbi jut eszébe erről az ételről.
Pár hete böngészgettem az internetet valami hétvégi menü-ötlet után nézve és ráakadtam egy-két hortobágyi receptre, amiktől a Cica és az én hátamon is felállt a szőr, ezért úgy gondoltam, megtisztelem ezt az ételt azzal, hogy elkészítem normálisan.  Érdemes volt.




Hozzávalók - 8 nagy palacsintához:
1,5kg csirkecomb                                                     sós palacsinta:
1 nagy fej vöröshagyma                                           6 tojás
2paprika, 2paradicsom                                             liszt
0,5kg gomba                                                             kevés tej
fűszerpaprika                                                            víz/szénsavas víz
tejföl, liszt                                                                  1 ek olaj
1-2 gerezd fokhagyma                                              só
só, kömény

Érdemes a csirkepörkölt elkészítésével kezdeni, mert míg párolódik az étel, be tudjuk keverni a palacsintát és meg is tudjuk sütni.

  A vöröshagymát megtisztítjuk, majd finomra vágjuk. Kevés olajon elkezdjük pirítani, én szoktam egy nagyon kevés vizet önteni rá, amikor már megpirult, ekkor hozzáadom az apróra vágott/préselt fokhagymát és egy csipetnyi köményt. Hagyom, míg zsírjára pirul, ekkor lehúzom és 1-1,5 evőkanál fűszerpaprikát szórok rá. Ha feloldódott kevés vizet öntök rá és közepes lángon hagyom rotyogni.  A paprikát, paradicsomot nagyon apróra vágom, hozzáadom a pörköltalaphoz, ezután jön a tisztított, lebőrözött, kettévágott csirkecomb. Sózzuk, vizet adunk hozzá és puhára pároljuk.

  A gomba felét nagy darabokra vágom, és külön megpirítom, ezt beleteszem a pörköltbe, amikor már majdnem teljesen puha a hús. A másik felét szeletekre vágom, lepirítom és félrerakom. 

  Amikor elkészült kiszedem a csirkecombokat és a gombát, leszedem a húst és nem, nem darálom le és botmixerrel se esek neki !!!  Ne kövessetek el ilyen bűnt, ez az étel az apróra vágott részektől lesz finom és nem a pépes dolgoktól.  Semmibe nem kerül összevágni azt a szerencsétlen csirkehúst egy rendes késsel, 5 perc. Tehát miután késsel összevágtuk a csirkehúst, leszűrjük a szaftot, behabarjuk. Ebből annyit öntünk a húshoz, hogy krémes állagú, de ne folyós legyen.  A maradékba pedig beleforraljuk a félretett gombaszeleteket.


Palacsinta

Sajnos néhány helyen, mint itt is, gondban leszek az arányok számszerűsítésével, mivel vannak dolgok, amiket tényleg a kisujjamból szedek, és nem gondolkodom semmiféle számokon, igyekszem megoldani az ilyen helyzeteket.

  8 vastag palacsintára van szükségünk + amit eltüntet a cica és a ház egyéb lakói a nagy főzőcskézés közben.  A palacsintakészítésre igen fura mérési technikát használok, fogok egy akkora tálat, aminek tele kell lennie ahhoz, hogy elegendő palacsintát tudjak sütni belőle. Felütöm a tojásokat, és elkezdem adagolni a lisztet lassacskán, és simára keverem, ezt a műveletet egészen addig folytatom, amíg a tojás nem tud több lisztet felvenni, és egy nagyon sűrű masszát kapok, amit ez által teljesen simára tudok keverni. Ha a tál legalább félig van, jók vagyunk, ha nem kell még egy kis víz+liszt. Tegyünk hozzá 1 ek olajat, tejet, vizet, hogy elérjük a kívánt sűrűséget, sózzuk, majd hagyjuk állni kicsit. Süssünk nagy palacsintákat.

  A palacsintákat töltsük be a húskrémmel és tekerjük fel, rendezzük az előzőleg beáztatott római tálba, vagy bármilyen más tálba, öntsük le a paprikás szafttal és süssük meg.