Csülökragu juhtúrós galuskával

Nem éppen a fogyókúrás ételek közé sorolnám, de nagyon finom ezért mindenképpen megéri elkészíteni. Valamint azt se felejtsük el, mértékkel mindent szabad, azonban nem árt életmódunkat kiegészíteni a rendszeres mozgással. Nem is szaporítom tovább a szót, következzen az elemzés.

Hozzávalók:
1,2 kg csülök csont nélkül                                               Juhtúrós galuska:
6-7 gerezd fokhagyma                                                     40 dkg liszt
3-4 fej lila hagyma                                                           3-4 tojás
egy darab kolozsvári szalonna (kb. 20 dkg)                   2 dl víz vagy tej
pár ág rozmaring                                                             25 dkg juhtúró
só, bors                                                                              1 kk só
a raguhoz még:
25 dkg barna csiperkegomba
2 fej lila hagyma

A csülök fő jellemzői: hihetetlenül omlós, szétolvad a szájban, akárcsak a kolozsvári szalonna. Ehhez a következőket kell tenni: a csülköt készítsük elő, bőrét irdaljuk be, sózzuk meg és őröljünk rá borsot. Akinek van római tálja érdemes abban sütni, nem kell semmit előfőzni, ezt felejtse el mindenki. Tegyük a tál aljára a fokhagymát a darabolt lila hagymát és a rozmaringot, valamint egy szalonnaszeletet kicsi darabokra vágva, erre tegyük rá a csülökdarabokat bőrrel felfelé természetesen, a tál oldalába helyezzük a többi szalonnaszeletet. Nagyon kevés vizet önthetünk alá, de nem feltétlenül szükséges. Lefedve süssük, alacsony hőmérsékleten 2 órát, majd vegyük le a tetejét és fél órát hagyjuk még sülni. A sütési idő változhat a csülökdarabok méretétől függően, de fontos a lassan sütés, ettől lesz igazán finom. A saját döntésünk, hogy a raguba belekerül-e a bőr, én most kihagytam. A szalonnára figyeljünk sütés közben, előfordulhat, hogy ki kell vennünk, jelen esetben nem volt szükség rá, pont jó lett.

A raguhoz, vágjuk nagy kockákra a csülökhúst, csíkokra a szalonnát. Egy serpenyőbe tegyünk 1-2 ek zsírt a csülök alól, ebben pirítsuk meg a nagy darabokra vágott lila hagymát a cikkekre vágott gombával. Végül keverjük bele a húst és a szalonnát, sóval, borssal ízesítsük. Ne kevergessük vadul és ne is rotyogtassuk túl sokáig mert a hús annyira puha, hogy teljesen szét fog esni ebben az esetben.

Következzen a galuska, ami tulajdonképpen majdnem sztrapacska, de azért nem ezt a nevet aggattam rá, mert burgonyát nem tartalmaz, úgy éreztem attól már túl nehézzé vált volna az étel, ezért maradt a juhtúróba forgatott galuska. Finomabbá tehetjük ha víz helyett tejet használunk, de rakhatunk a tésztába is a juhtúróból, úgy még ízletesebb. A galuskát szaggassuk forró vízbe, majd miután elkészült szűrjük le és öntsük át egy serpenyőbe, szintén tegyünk alá a csülök zsírjából, attól lesz az igazi. Pirítsuk meg, majd tegyük rá a juhtúrót, keverjük el, ízesítsük ha még szükséges. Ezzel el is készült a lakoma.

Áfonyás muffin

Nagyon mély benyomást tett rám az áfonyás joghurtos süti, amit korábban kiötlöttem, így gondoltam tovább mozgok kicsit ezen a vonalon, nagyrészt ugyanazok az alapanyagok kicsit más formában.

Hozzávalók:

25 dkg áfonya

1 doboz görög joghurt

pár db mézes-mogyorós keksz

1,5 csésze liszt

negyed csésze olvasztott vaj

fél csomag sütőpor

3-4 ek méz

3 tojás

Elég összeöntős alapon született ez a recept, de szerencsére eltaláltam az arányokat. A legtöbb mérőedényen már van csésze jelölés is, ez nagyban megkönnyíti a dolgokat, egyébként egy teljesen közepes méretű csésze a legjobb. 10 db muffin jött ki ebből a mennyiségből.

A lisztet keverjük el a sütőporral, a kekszet törjük össze kis darabokra és ezt is tegyük a liszthez.

Egy külön edényben keverjük ki a tojást a joghurttal - egy nagy doboz felét tettem bele kb 220g - mézzel, az olvasztott vajjal, adjuk hozzá az áfonya nagy részét, de hagyjunk keveset a tetejére. Végül keverjük bele a lisztes keveréket. 

Muffin-formánkat béleljük ki papírral, ezekbe kanalazzuk bele a masszát. Tetejüket szórjuk meg pár szem áfonyával. Tegyük forró sütőbe, süssük közepes hőfokon 20-25 percet. Nagyon finom magában is, de még finomabb ha joghurtot fogyasztunk mellé  

Lasagne karfiollal és pulykahússal

Lasagne egy kicsit másképp, akik szeretik a karfiolt azoknak nagyon ízleni fog ez az étel, kicsit macerás az elkészítése tekintve, hogy minden alapanyagot külön elő kell készíteni, de megéri a fáradságot, valamint szép kis mennyiség kihozható ebből a receptből, egészen pontosan egy nagy tálnyi amivel bőven jól lakik egy család.

Hozzávalók:                                                                    Sajtmártáshoz:

25 dkg lasagne tészta, lehetőleg friss                              2 ek vaj

kb. 80 dkg előkészített pulyahús felcsíkozva                  kb. 6 dl tej

15 dkg gouda sajt                                                             5 dkg liszt

1 közepes fej karfiol                                                          2 tojássárgája

1 kisebb póréhagyma                                                       2 marék reszelt gouda sajt

szeletelt mandula                                                             só, fehérbors, szerecsendió

Először is elő kell készítenünk az alapanyagokat, a rózsáira szedett karfiolt tegyük fel főni sós vízben, félpuhára főzzük. Eközben a póréhagymát szeleteljük fel és dinszteljük meg kicsit a karikákat vajon, majd tegyük félre. Jöhet a pulykahús, lehet comb vagy mell, a mell sokkal gyorsabban kész lesz, az előkészített húst serpenyőben pirítsuk meg kevés olajon (használjuk a póréhagymás serpenyőt így kevesebb a mosatlan) sózzuk, őröljünk rá fehér vagy vegyes borsot és pároljuk puhára. A sajtot reszeljük le.

Az ok, hogy miért jobb a friss lasagne tészta a következő: nem kell előfőzni, így nem kell azzal is bíbelődni, nagyon sok boltban kapható már friss tészta és ezek általában jobb minőségűek/finomabbak mint szárított társaik, magunk is készíthetünk lasagne tésztát ha érzünk rá elég időt és erőt. Viszont figyelnünk kell arra, hogy kellő nedvesség kerüljön ilyenkor a tálba, hiszen valamit magába kell szívnia a tésztának, ezt most biztosítani fogja nekünk a karfiol, és a sajtmártás.

                    

Készítsük el a sajtmártást: nem árt kis lángot használni ha nem akarjuk odaégetni/túl sűrűre csinálni olvasszunk vajat egy edényben, tegyük hozzá a lisztet és pirítsuk meg egy picit, majd először kevés tejet hozzáöntve keverjük simára, addig tegyünk hozzá tejet fokozatosan amíg nem tudjuk teljesen simára keverni (akár le is lehet húzni a tűzről ilyenkor mert gyorsan sűrűsödik). Amint ez megtörtént hozzáönthetjük a többi tejet, sózzuk, ízesítsük szerecsendióval és fehér borssal és tegyünk bele 2 maréknyit a reszelt sajtból (lehet több is). Kis lángon kavargatva várjuk míg besűrűsödik. A tojássárgáját keverjük ki kevés tejszínnel vagy tejjel és ezt is keverjük bele. Első forrás után kész is vagyunk, mártás sűrűségű krémet kell kapjunk.

Jöhet a rétegezés, a vajazott tál aljára nagyon kevés mártást tegyünk, erre tészta, szórjuk meg póréhagymával, hússal és kis darabokra szedett karifollal, jöhet a mártás, ismét tészta és ezt ismételgessük amíg van alapanyag, a tetejére tészta kerüljön a maradék mártással leöntve, erre tegyük a reszelt sajtot és szórjuk meg mandulával, mehet is az előmelegített sütőbe, közepes lángon 25-30perc alatt kész van.

Áfonyás joghurtos csodasüti

Sokat gondolkodtam milyen nevet is adjak ennek a sütinek, egy krémnél több, trifle-nek viszont nem eredeti és nem is angol hiszen se főzött krémet, se alkoholt nem tartalmaz, így ezt a nevet kapta, ami méltó is hozzá mind az ízét, mind a küllemét tekintve.

Mostanában sokszor előfordul velem, hogy akad pár ötletem, elképzelésem milyen alapanyagokból szeretnék készíteni valamit, aztán elkezdek minden nekem tetsző kiegészítőt vásárolni hozzá, ennek eredményeképp egy teljesen más étel születik mint amire eredetileg gondoltam, ez a recept is így született.

Hozzávalók:

10-15 db babapiskóta

1 nagy görög joghurt

250g mascarpone

250g áfonya

mogyorós-mézes keksz

1 bögre tej

méz

Az áfonya nagy részét turmixoljuk le egy kevés méz hozzáadásával, csak annyit hagyjunk amennyit a tetejére/közé szeretnénk szórni. Készítsük el a krémet, a mascarponét keverjük ki mézzel és a joghurttal. A babapiskótát pedig tejbe fogjuk mártogatni, ez függ attól, hogy mennyire puha/kemény a babapiskóta, vigyázzunk nehogy eláztassuk teljesen, de azért szívjon magába a tejből, hogy a végeredmény kellemesen puha tejes ízű legyen. A hozzávalókat egy közepes méretű tálba rétegezzük. Alulra a tejes babapiskóta kerüljön, erre tegyünk bőven a joghurtos krémből. A mogyorós kekszet tördeljük kis darabokba és tegyük a felét a krémbe, nagyon finom ízt fog adni a sütinek, ezért semmiképp nem érdemes kihagyni. Erre locsoljunk az áfonyaturmixból és szórjuk meg áfonyával, szintén krém következik, a maradék keksz, maradék turmix és a tetejét áfonyával díszítjük. Lefóliázva tegyük hűtőbe egy fél napra, hogy az ízek összeérjenek.

Fokhagymás chilis csirke

Egy változat sült csirkére, könnyen elkészíthető és nincs vele nagy konyhai munka. Ideális egy gyors ebéd/vacsora összedobására.

Hozzávalók:

4 db csirkecomb

5-6 gerezd fokhagyma

1 fej lilahagyma

sok chili

őrölt vegyes bors

rozmaring

lime vagy citrom szeletek

A csirkecombokat készítsük elő, sózzuk be, őröljünk rá borsot és sok chilit, a fokhagymagerezdekkel tűzdeljük meg vagy tegyünk bőven a bőre alá, szórjuk meg egy kevés friss rozmaringgal. Rendezzük tepsibe, rakjuk hozzá a darabolt lila hagymát, a tetejére helyezzünk lime vagy citromszeleteket, ettől kellemesen fanyar ízű lesz. Tegyünk alá kevés olajat ha szükséges, és egy kevés vizet. Süssük ropogósra. Köretként jázminrizs ideális hozzá.

Visszatérés

Az ok amiért hosszú ideig nem írtam a blogra semmit, az egy igen kellemes próbanap volt egy étteremben. Ennek már jó ideje ugyan, de megtette kellő hatását - korábbi vendéglátós tapasztalataimról nem is beszélve - és kiábrándított az egész vendéglátásból, ezért elment az ihlet ideiglenesen. Most viszont úgy gondolom, hogy a jelen helyzetben pontosan arra kell ösztönöznöm az embereket, hogy igenis maguknak főzzenek és ne a szenny ételeket vegyék meg, rengeteg minden van amit vígan eszegetünk miközben sejtelmünk sincs, hogy éppen mi is van abban a termékben.. ez igaz a főtt ételekre is amiket munkahelyen vagy egyéb helyeken megeszünk.

A nagyvilág úgy híreszteli a szakács mesterséget, mint egy nagyon jól jövedelmező, piacképes szakmát mellyel bárhol és bármikor el lehet helyezkedni, ez így is van, külföldön, de vannak akik nem szeretnének külföldre menni. A szakma árnyoldalait is gyakran elfelejtik megemlíteni, az éjszakába nyúló munkaidőt és a rengeteg munkáltatót aki nem hajlandó bejelenteni, kifizetni, valamint a sok helyen uralkodó szörnyű körülményeket. Számomra a legnagyobb probléma mégis az, amilyen minőséget elvárnak, sok helyen ehetetlen szutykot kell főzni elvárás alapon, minősíthetetlen alapanyagokból, mert a vezetőség szerint az jó és csak arra futja, na meg valamit azért zsebre is kéne tenni. Gondolok itt például egy csokimártásra, nekem a csokimártásról a magas kakaótartalmú csokoládétáblák, a tejszín/vaj, ragadós nádcukor, esetleg pár csepp jó minőségű alkohol jut eszembe, de ha te ezen alapanyagok bármelyikét fel szeretnéd használni hozzá egy konyhán ki fognak röhögni, és közlik, hogy a csokimártás az kakaóporból, vízből és cukorból áll. Valamint egy olyan ételbe is nevetséges a sajtot feltételezni, aminek benne van a nevében, hogy sajtos. Láttam már egy két dolgot, igen elnyerte például a tetszésemet a burgonyafélék egyes konyhákon: fagyasztott cucc érkezik hatalmas zacskóban, amiben elvileg hámozott/darabolt burgonya van, látszólag az is, de amint kibontod a zacskót megcsap egy igen érdekes áporodott szag, tapintásra pedig egy aszott, nyálkás valamit érzel ami túlzottan is puha, a színe a sárgától kezdve egészen a feketéig terjed, van benne minden ami szem-szájnak ingere. Ez a burgonya és minden burgonyás ételbe ez megy természetesen. De 5 csillagos szállodákban sem vetik meg például a tojáslét, jól hangzik nem? A romlandóság sem sokat számít, hiszen a hűtő pontosan arra való, hogy felsorakoztassuk benne a meleg, esetenként forró, lefedett ételek tömkelegét.. amik bizony jók lesznek még másnapra. Sajnos a szakácsnak rengeteg helyen nem az a dolga, hogy finom és ízletes ételeket főzzön, amit ő maga is elfogyasztana, ezért én nem kérek belőle, köszönöm szépen, épp pályát módosítok.

Összességében a szakács mesterség nem az alkotásról szól a legjobb, jobb éttermeket és azon tulajdonosokat kivéve akik szerény kis konyhájukból is megpróbálnak mindent kihozni minőségileg. Természetesen vannak ilyen helyek, de itt más problémák kerülnek elő, vagy elő sem kerülnek ezek a helyek, a másik oldal sokkal nagyobb arányban van és aki ezekben szerzi tapasztalatait előbb utóbb kiábrándul, vagy bekebelezi a rendszer. Szerencsére az emberek egy része viszont igényli a jót, és egyre több a nagyon jó blog, ahol szakácsokat megszégyenítő módon főznek háziasszonyok, bár a szakácsok általában szidják természetesen a háziasszonyokat, szomorú lenne látni hány "képzett" maradna alul egy ilyen összehasonlításban. Én is átálltam a "sötét" oldalra, és a bloggerek táborát erősítem a továbbiakban, na de jöjjenek inkább a receptek.